Fogalomtár
SWOT-analízis
Elemzési módszer, amely elengedhetetlen az előrelátó tervezéshez. Feltérképezi a vállalat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit (azt, hogy mely erőforrásokat képesek mozgósítani), valamint azt, hogy milyen veszélyekre számíthatnak. E kifejezések angol megfelelőinek „Strengths, Weaknesses, Opportunities és Threats” kezdőbetűi adják a SWOT elnevezést. A fogalom magyarosítva GYELV-elemzésként is használatos, a betűszó a „GYengeségek, Erősségek, Lehetőségek, Veszélyek” szavak kezdőbetűiből áll össze.
SW-elemzés
A SWOT-elemzés a látszólagos egyszerűsége ellenére is meglehetősen összetett, így az exportprojekt vizsgálatához két részre bontottuk. Az SW-elemzés (Strenghts, Weaknesses) kizárólag a belső tényezőkre koncentrál.
Status quo felmérés
Egy vállalkozás aktuális helyzetét bemutató állapotfelmérés.
USP – Unique Selling Proposition
Olyan megkülönböztető termék- vagy márkaelőny, amelyet a versenytársak közül csak az adott márka tudhat magáénak, és amely képes a termék vagy szolgáltatás egyediségét megteremteni a piacon. A vállalatközi (B2B) szektorban a meggyőző USP megsokszorozza a marketing hatékonyságát.
Pozicionálás
Az a tevékenység, amelynek során kialakítunk magunkról egy előre meghatározott képet a célcsoportunk fejében. Magas pozicionálás esetén például azt várjuk, hogy a potenciális ügyfeleink úgy gondolják, hogy a termékeink / szolgáltatásaink magas színvonalúak, amelyeknek épp ezért érdemes megfizetni a szokásosnál magasabb árát.
Marketing
Szűkebb értelemben olyan vállalati tevékenység, amely a vevők / felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat.
Tágabb értelemben a vállalat egészére kiterjedő szemléletmód / filozófia, mely a vevőkkel és igényeikkel való azonosulást hangsúlyozza. A marketing meghatározható, mint eszme, filozófia, vezetési elv, gondolkodási mód, melynek középpontjában a fogyasztók igényei állnak. A gyakorlat oldaláról vállalati alapfunkciókban, szervezeti egységekben, feladatokban, módszerekben és technikákban jelenik meg.
B2B
Business-to-Business, azaz vállalatközi piac. A kkv-k exportja jellemzően a B2B szektorban történik, hiszen vagy egy beszállítói lánc tagjaként működnek, vagy külföldi partnereken keresztül értékesítenek.
B2C
Business-to-Consumer, azaz fogyasztói piac. Marketing tekintetében az alkalmazandó stratégiák és eszközök jelentősen eltérnek a vállalatközi szektorétól. Egy ipari cég is termelhet a fogyasztói piacra (pl. élelmiszeripar), de a kkv-k esetében többnyire beékelődik legalább egy közvetítő a csatornába.